Huba jelenleg a tárgyak apportozását tanulja, amiben egyre magabiztosabb. A zsákon kívül hozza a kosarat, a papucsot, amiről már azt is tudja, hogy két darabból áll. :D Imádja a zoknilehúzást, olyan kis finom puha szájjal veszi le a zoknit, hogy még véletlenül sem csípi össze a lábon a bőrt.
Botonddal jelenleg 100%-osan a tárgytartásra összpontosítunk. Ugyanis már nagyon szépen teszi az ölembe, vagy a kezembe, kérésre a lábam elé a tárgyakat, de valahogy nem érzett rá, hogy újabban azt szeretném, ha egyszerűen a szájában tartaná. Többször nekifutottunk már, de valahogy egyszer sem sikerült megértetnem vele, hogy mit is szeretnék. Aztán két nappal ezelőtt kimentünk a közeli patak melletti zöld területre (jelenleg fehér) apportozni dummyval. Egyszer csak tovább tartotta a szájában a dummyt rágás nélkül, én pedig gyorsan megerősítettem nagy dicsérettel, az ereszd! paranccsal elvettem tőle és már dobtam is neki. Az ezt követő 4. alkalommal már nem tette le elém, hanem leült és szépen tartotta. Szerintem ekkor jött nála az "AHA!" fázis, én meg tudtam ezt jól meg kell erősíteni, így kb. még 20 percig apportoztunk, kisebb szünetekkel.
Ma reggelre jutottunk el oda, hogy már csak egyszer tette bele az ölembe, az első elhozatal után, az azt követőknél mindig szépen tartotta. Persze ez csak a kezdet... egyenlőre csak a zsákkal gyakorlunk, amint elég biztosnak érzem, jöhetnek a többi tárgyak.
